Iskolánk története

Iskola története – Rólunk

A Szegedi Móra Ferenc Múzeum Ruzsa határában későbronzkori temetőt tárt fel, majd kőkori és bronzkori leletek is kerültek elő, amelyek négy-ötezer évvel ezelőtti megtelepedésre mutatnak. Későbbi ásatások során Árpád-kori harangot, majd bronztömjénezőt találtak és egy 12. századi templom alapjait is kiásták. Ebből arra lehet következtetni, hogy ezen a területen az Árpád korban falu virágzott.

Az Alföld kis falvai a török hódoltság alatt elenyésztek. A lakatlanná vált puszták benépesülése az 1700-as évektől indult ismét. A tanyák kialakulása az 1830-as években ért el a csorvai pusztára. Ezt elősegítette Szeged város földbirtok politikája. A város tulajdonában maradt külterjes állattartásra használt földekből jókora területeket kihasított, és haszonbérlők között felparcellázva, 30 évre bérbe adta. 1887-ben Öregcsorva már elég sűrűn tanyásodott, elég jól betelepült Vágó környéke is, Rukiban és Ruzsa járásban elszórtan voltak tanyák, művelt területek. A járásokat /Kisjárás, Vágójárás, Keresetjárás / az 1900-as években osztotta fel a város. Csorva lélekszáma 1910-ben 2480 fő, lakóházak száma 456. 1949-ben 4469 ember élt itt 1036 lakóházban. A mai faluközpont területét 1900-ban osztották, és 1945-ig városi bérföld volt. A tanyaközpont 1950. január 1-től Rúzsajárás néven önálló közigazgatású község lett. 1952-től a községet Csorvának nevezték, majd 1957-ben Rúzsának keresztelték. Hivatalosan Ruzsa, rövid „u”-val.

Az iskola múltjáról Ruzsán

Az iskolákat a városból kitelepült gazdák gyerekei számára kellett építeni. Az iskoláknak a távolságot illetően úgy kellett kialakulnia, hogy minél több család gyermeke részt vehessen az oktatásban. Az első tanyai iskolát Öregcsorván nyitották meg 1855. december 8-án, benne 1 tanteremmel. Mivel sok tanyai tanulónak 3,6 – 5,8 km utat kellett megtennie iskolába menet, új iskola felállítása vált szükségessé Így 1877. november 3-án megnyílt a Rózsajárási Iskola, benne 1 tanterem volt. Újabb iskolák építésére később került sor:

  • 1908-ban épült a Ruki I. Iskola l tanteremmel,
  • 1912-ben a Honvéderdei Iskola 2 tanteremmel,
  • 1928-ban az Öregcsorvai Iskola 1 tanteremmel,
  • 1935-ben a Ruki II. Iskola 2 tanteremmel,
  • 1937-ben a Laposdűlő Iskola 1 tanteremmel bővült az oktatási kínálat.

1945-ig 7 iskolában 9 tanterem állt a falu és a tanyavilág gyermekei oktatásának a rendelkezésére. Az iskolákban tanítói lakások is voltak. Mivel a tanyákból egyre többen költöztek a faluba, indokolt volt új falusi iskola megépítése. 1950-ben épült az ún. Erdei Iskola. Két tantermen kívül egy nevelői szoba, valamint egy szertárszoba is volt benne, amelyben a községi könyvtár is működött. Ezt 1951-ben bővítették 1 tanteremmel. Így a két iskolában lévő 5 tanterem megfelelt a falusi gyerekek oktatásának-nevelésének. A tanyai lakosság faluba áramlása, az utak megépítése, télen-nyáron járhatóvá tétele következtében a külterületi iskolákat fokozatosan be kellett zárni. A körzetesítés miatt új kétszintes 8 tantermes iskola építését szorgalmazta a falu 1976. áprilisában avatták ezt a létesítményt. Az új iskola átadásakor már látszott, hogy a közeljövőben szükséges lesz annak bővítése is. Ez 1992-ben következett be. Iskolánk 1993-ban Weöres Sándor költő nevét vette fel.

Weöres Sándor

Weöres Sándor 1913-ban született Szombathelyen. Elemi iskoláit Pápán és Csöngén, középiskoláit Szombathelyen, Győrött és Sopronban végezte. Csak 20 éves korában kezdte az egyetemi éveket, ahol hallgatott jogot, földrajzot, történelmet, filozófiát, esztétikát majd itt szerzett filozófiai doktorátust. Amikor doktori disszertációja, “A vers születése” 1939-ben megjelent, nem egy olvasója úgy érezte, hogy valami új kezdődik a hazai irodalom-esztétikában.  Ekkor már három verseskötet volt mögötte. Civil életében könyvtáros lett, előbb Pécsett, ahol az egyetemi éveket töltötte, majd Székesfehérváron végül Budapesten. Ettől kezdve végleg budapesti lakos volt. Hamarosan menősült, felesége Károlyi Amy, a költő-asszony életének kiegészítő társa, munkatársa.

1951-től élete éltetőjének, egyetlen és legnagyobb értékének az alkotásnak élt. S közben járta a világot is, 1937-ben távol-keleti utat tett, 47-48-ban Itáliát, 59–ben Kínát ismerte meg.

Az ötvenes évek elején az eszmei dogmatizmust és a művészeti sematizmust elváró kultúrpolitika sehogyan sem tudta elviselni akkori politikamentességét. 1951-től állása sem lehetett, verse sem jelenhetett meg. Rákényszerült a műfordítások tömegmunkájára. Itt azonban nélkülözhetetlen lett rendkívüli nyelvtudásával, munkabírásával és azzal a magas igényével, hogy a kényszerű teendőket is a legmagasabb színvonalon végezze. 1950 és 56 között Weöres – vers nem jelenhetett meg. Ezután következett a közben írt költemények nagy gyűjteménye  “A hallgatás tornya.”  Ettől kezdve pedig a költőnek rendíthetetlen helye  volt élő irodalmunk első sorában. Weöres Sándor vallomásai között olvashatjuk ezt a kijelentést: “Minden felnőttben él még a kisgyerek – a művészben talán határozottabban, mint másokban.” S benne is mennyire töretlen és ép a nemes értelemben vett gyermeki!  Az érzelem lobogó frissessége, az olthatatlan érdeklődés minden ismeretlen, titokzatos iránt, a maradéktalan beleélés, belefeledkezés abba, amit tesz és a játék boldogító öröme, mind-mind a gyermek továbbélését jelenti, mutatja Weöres Sándorban.

Tiszteli, komolyan veszi a gyereket, és nagyra értékeli a gyermekkort! A maga gyermekkorát is. Hiszen költészetté érleli mindazt, amit gyermekkorában átélt. Van ebben a gyermekkorban sok olyan mozzanat, amelyre a felnőtt megrendülésével tekint vissza: a világháború borzalmai, viszontagságai. De van ennek a gyermekkornak más íze, más jellegzetessége, más emléke is. Az édesanya képe, aki a gyermek Weöres Sándornak nemcsak a testét, hanem a szellemét is dajkálta, az édesapja emléke, aki vitte gyermekét a mezőre, fák, füvek, virágok, mezei illatok közé. S hogyne értékelné Weöres Sándor a maga gyermekkorát, hiszen már gyermek-ként költő volt. Tizennégy esztendős volt, amikor első írása megjelent, 15 éves, amikor költeményei eljutottak Babitshoz, Kosztolányihoz, 18 éves, amikor a Nyugat is közölte. Valóban csodagyerek volt, akinek minden gondolat, látvány költészetté vált a kezében.

Természetes, hogy az a Weöres Sándor, akiben tovább él a gyermek, értékeli és tiszteli, komolyan is veszi a gyermekeket. Azt vallja, hogy nem gügyögni kell a gyermekeknek, nem lehajolni kell a gyermekekhez, hanem fel kell emelni őket! Gyermekversei tanúskodnak róla, hogy Weöres Sándor komolyan is veszi, meg is valósítja ezt az elvet. A gyümölcskosár /1946/ a Bóbita /1955/ és feleségével, Károlyi Amyvel közösen írt Tarka forgó /1958/ című gyermekverskötetek versei éppen olyan veretes, patinás alkotások, mint a többi köteteiben található írások. Weöres Sándor nem tesz különbséget gyermekek és felnőttek számára írt versek között. Kezdetben nem is gondolt arra, hogy szándékosan gyermekverset írjon. Sokszínű új költészetünkben Weöres Sándor alighanem a legegyedibb képlet.

Az épület felújítása mellett a pedagógusok szakmai felkészítése TÁMOP pályázat keretében megtörtént. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével a környék legmodernebb, a XXI. századi iskolája valósult meg. Ehhez hozzájárult a TIOP 1.1.1/07 pályázat keretében beszerzett digitális táblák és új számítógépek.

Pedagógiai programunk kiegészül a 2010-ben A TÁMOP 3.1.4. „Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra” pályázati projekt megvalósítása érdekében érdekében tett intézkedésekkel.

Integrált Pedagógiai Rendszer bevezetése ill. megvalósítása a tanulók esélyegyenlőségének javítása érdekében a Nevelési Program részét képezi.

Alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik.

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.

Iskolánk a tehetséggondozást hosszú évek óta kiemelt feladatának tekinti. Tehetséges tanulóinknak jól felkészült intézmény biztosítja a hátteret képességeik kibontakoztatásához. A nevelő munkánk kiemelt területe az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése, a gyermekek egyéni képességeihez igazodó tanórán kívüli tevékenységek megszervezése. Célunk olyan szintű tehetségfejlesztés, amelyben a megszerzett kompetenciák a középiskolai tanulmányok során alapot adnak az azonosított tehetségek továbbfejlődéséhez.